Van ez a cikk, benne Ján Slota újratöltve.
Tökmindegy mit pattog, vagy hogy válaszként mit pattogunk mi, a kettőskereszt felállítása annyira fáj a magyaroknak, mint az ingyen gulyás. Ez az egyik. A másik a "hülye turul". Persze hogy felhorkanok, többet persze nem szándékozok, esetleg ha arra járok, megdobálom paradicsommal ezt a kretént.
azért vannak itt összetevők, főleg ez a kettőskereszt-dolog, amiről régebben már írtam. A történelem ismétli önmagát, ahogy én is, a lényeg ismét annyi, hogy a kora középkori morvák is állítgattak kettős keresztet, mert a bizánci rítust (ortodox) követték. Akárcsak a mai szerbek, akiknek a legtöbb köze van a morvákhoz. A szlovák kisebbségi komplexus miatt mindenesetre Slota fejében az jár, hogy jobb a kettőskereszt, mint a turul, kiváltképp, hogy a magyar címerben lévő kettőskeresztet a morváktól vettük át.
Ahogy a morvákhoz, úgy a középkori magyarokhoz is Bizáncból jött a kettőskereszt. Nálunk azért szerepel még ma is a címerünkben, mert a középkorban a szentatya vallásos zsarolása ellen kiválóan felhasználható volt. Egyrészt elég sokan az országban ortodoxok voltak [Az ortodoxok "pápája" a bizánci császár volt, emiatt aztán ha a bizánci-magyar háborúkban a bizánci sereg élén a császár jött személyesen, a magyar sereg fele dezertált, hiszen a főpapja ellen nem harcolhatott anélkül, hogy az Ég haragosan meg nem bosszulta volna azt], másrészt III. Béla, aki belevette a királyi pecsétbe a kettőskeresztet, maga is ortodox volt. A kettőskereszt használata a királyi pecsétben egy nagy befakkolás volt a pápa felé, persze csak diplomatikusan, mert expressis verbis [óó, pityu, miket tudsz] nem erről volt szó. A kettőskereszt némi kibúvó volt a pápa rafinált diplomáciája alól, azért sem hagyták el a későbbi magyar uralkodók. Mert az ortodoxok istene ugyanaz az Isten. A magyar uralkodót ha neadjisten kiátkozza a római pápa, mert nem hajlandó Jézusért megtámadni a német császárt, akkor egész egyszerűen szorosabbra fűzi a meglévő viszonyt Bizánccal, a pápa mint uralkodó meg le van szarva.
Szóval vannak mélységei a címerünkben lévő kettőskeresztnek, közel sem szlovák mélységek persze. Úgyhogy ha Slota kettőskeresztet fog állítatni, majd megsimogatja a fejét valamelyik pátriárka, a szlovák lakosok Mojmirra, Cirillre és Metódra, meg a szlovák címerre, a magyar lakosok meg Béla királyra és a magyar címerre gondolnak majd. Így áll helyre a világ harmóniája.
A "hülye turul" viszont provokáló, még ha közülünk senkinek sem családi sértés a turul lehülyézése. Azért megérdemelnek annyit az Árpádházi-királyok, hogy a családi állatukat ne hülyézze le akármilyen primitív entitás. Még élünk, könyörgöm! Köztársaság vagyunk, de azért masszív a nosztalgiánk az Árpád-házi uralkodók felé... satöbbi, nem is folytatom.
Én végső soron szeretem a szlovákokat. Szeretem Szerbiát is, a románokat is, nemcsak a vicces dolgaik miatt, hanem mert békeidőben nem is rossz emberek, igazán haljok arra, hogy unióban éljek velük. Nade Slota és a szavazói? Ilyenkor haszontalannak érzem az intelligenciát, és hasznosnak a kekeckedést. Nem mi húznánk a rövidebbet. Mármint persze, az utóbbi száz évünk szánalmasabb, mint azt be mernénk vallani magunknak, de egy Slotát megtanítani kesztyűben dudálni nem kívánna különösebb történelmi erőfeszítést. Kesztyűben dudálás alatt Slota elfelejtését értem. Slota, akire csak a google emlékszik. Talán kínai kapcsolatainkat jól felhasználva még az sem.
Frusztrált fröcsögés már hétfőn, pityu voltam, legközelebb holnapután jelentkezek, adios!
Tökmindegy mit pattog, vagy hogy válaszként mit pattogunk mi, a kettőskereszt felállítása annyira fáj a magyaroknak, mint az ingyen gulyás. Ez az egyik. A másik a "hülye turul". Persze hogy felhorkanok, többet persze nem szándékozok, esetleg ha arra járok, megdobálom paradicsommal ezt a kretént.
azért vannak itt összetevők, főleg ez a kettőskereszt-dolog, amiről régebben már írtam. A történelem ismétli önmagát, ahogy én is, a lényeg ismét annyi, hogy a kora középkori morvák is állítgattak kettős keresztet, mert a bizánci rítust (ortodox) követték. Akárcsak a mai szerbek, akiknek a legtöbb köze van a morvákhoz. A szlovák kisebbségi komplexus miatt mindenesetre Slota fejében az jár, hogy jobb a kettőskereszt, mint a turul, kiváltképp, hogy a magyar címerben lévő kettőskeresztet a morváktól vettük át.
Ahogy a morvákhoz, úgy a középkori magyarokhoz is Bizáncból jött a kettőskereszt. Nálunk azért szerepel még ma is a címerünkben, mert a középkorban a szentatya vallásos zsarolása ellen kiválóan felhasználható volt. Egyrészt elég sokan az országban ortodoxok voltak [Az ortodoxok "pápája" a bizánci császár volt, emiatt aztán ha a bizánci-magyar háborúkban a bizánci sereg élén a császár jött személyesen, a magyar sereg fele dezertált, hiszen a főpapja ellen nem harcolhatott anélkül, hogy az Ég haragosan meg nem bosszulta volna azt], másrészt III. Béla, aki belevette a királyi pecsétbe a kettőskeresztet, maga is ortodox volt. A kettőskereszt használata a királyi pecsétben egy nagy befakkolás volt a pápa felé, persze csak diplomatikusan, mert expressis verbis [óó, pityu, miket tudsz] nem erről volt szó. A kettőskereszt némi kibúvó volt a pápa rafinált diplomáciája alól, azért sem hagyták el a későbbi magyar uralkodók. Mert az ortodoxok istene ugyanaz az Isten. A magyar uralkodót ha neadjisten kiátkozza a római pápa, mert nem hajlandó Jézusért megtámadni a német császárt, akkor egész egyszerűen szorosabbra fűzi a meglévő viszonyt Bizánccal, a pápa mint uralkodó meg le van szarva.
Szóval vannak mélységei a címerünkben lévő kettőskeresztnek, közel sem szlovák mélységek persze. Úgyhogy ha Slota kettőskeresztet fog állítatni, majd megsimogatja a fejét valamelyik pátriárka, a szlovák lakosok Mojmirra, Cirillre és Metódra, meg a szlovák címerre, a magyar lakosok meg Béla királyra és a magyar címerre gondolnak majd. Így áll helyre a világ harmóniája.
A "hülye turul" viszont provokáló, még ha közülünk senkinek sem családi sértés a turul lehülyézése. Azért megérdemelnek annyit az Árpádházi-királyok, hogy a családi állatukat ne hülyézze le akármilyen primitív entitás. Még élünk, könyörgöm! Köztársaság vagyunk, de azért masszív a nosztalgiánk az Árpád-házi uralkodók felé... satöbbi, nem is folytatom.
Én végső soron szeretem a szlovákokat. Szeretem Szerbiát is, a románokat is, nemcsak a vicces dolgaik miatt, hanem mert békeidőben nem is rossz emberek, igazán haljok arra, hogy unióban éljek velük. Nade Slota és a szavazói? Ilyenkor haszontalannak érzem az intelligenciát, és hasznosnak a kekeckedést. Nem mi húznánk a rövidebbet. Mármint persze, az utóbbi száz évünk szánalmasabb, mint azt be mernénk vallani magunknak, de egy Slotát megtanítani kesztyűben dudálni nem kívánna különösebb történelmi erőfeszítést. Kesztyűben dudálás alatt Slota elfelejtését értem. Slota, akire csak a google emlékszik. Talán kínai kapcsolatainkat jól felhasználva még az sem.
Frusztrált fröcsögés már hétfőn, pityu voltam, legközelebb holnapután jelentkezek, adios!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://pityutanarur.blog.hu/api/trackback/id/tr100325719
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
azt mondta: