mostanában minden jól alakul, ha nem csikiznének meg néha, azt hinném, hogy csak képzelődök. Afrikából nem kell bepótolnunk a bombariadó miatt kimaradt zéhát, megkapjuk az aláírást, merthogy a felkészülés volt a cél, nem az, hogy jegyet kapjunk. Egyébként ez jogos. A szigorlatra úgyis 100x ennyit kell megtanulni, három hét múlvára.
Aztán szombaton volt az amerikás eligazítás, két és fél órán át Mike nevű amerikánus tágította a tudatunkat, egész jól értettem az egészet, csak utána olyan lettem szellemileg, mint egy töttyedt paradicsom. Jobb, mert pislogni még tudtam. Mike nagyon viccesen adta elő az egészet, legalább olyan szinten volt vicces, mint Kovács András Péter. Nem idézem, mert úgy nem vicces. Kiderült ugyanakkor, hogy amerikában prűdek az emberek, úgyhogy szigorúan térd alá érő fürdőnadrágot érdemes vinnünk, ha nem akarjuk, hogy megbélyegezzenek minket. Ami furcsa, persze gyermektáborról van szó, de akkor is nehéz elhinni. De aki látta a Eurotripet, az úgyis vigyorogva ismétli, hogy "Amerikát a prűdök alapították, azok a prűdök, akik nem bírták elviselni az Európában tomboló szexualitást."
Pénteken volt egy kis időm, úgyhogy fölfedeztem néhány zenét, amiket most szépen beillesztek nektek, hogy ha esetleg még ti sem ismertétek volna őket, akkor most ismerjétek meg ezeket is.
Elutazunk ketten Angliába (Magashegyi Underground - Anglia), hát ez mondjuk a rádióból ismert, de mivel innen indult a nagy zenetúrám, ezzel kezdem a sort most is. Ez egy tök jó szám, bár gondolom a célcsoport már két nap után unta.
A következő a Vad Fruttik száma volna, ha három héttel ezelőtt bukkanok rá, biztosan sokkal többre becsültem volna ezt a portékát, és biztosan sokkal szívhezszólóbban tudtam volna énekelni az egészet. Mivel a klippje tényleg csúnya, csak egy link: Vad Fruttik - Nekem senkim sincsen
A Vad Fruttik egyúttal nagyon lenyűgözött, eszembe jutott hogy hiszen a Sárga zsigulit nekem már mutatta Sipi, de úgy tűnik a zeneajánlók idején mindig más az ízlésem, mint amikor magam bukkanok rá, mert akkor nem tetszett, pénteken viszont igen. Ugyanakkor most nem a Sárga zsigulit illesztem ide be, hanem a forró nyarat, mert az most jobban esik.
Hmm, de jó szám, nagyon jó a hangulata. Ez olyan este fél tízkor a tetőtéri szobámban izzadós zene, vagy haverokkal gangolós, vagy minden ami jó, és nyáron történik.
Végül a Kaukázus, ami ha jól figyeltem a dalszövegekre, nagyon sok gondolatot közöl a számaiban. Ott van például a 10.000 mérföld ("a kereső ember szentimentális"), vagy ott van a Hol a rendőrség, és nagyon tetszik hogy olyan szarkasztikus néha, hogy nagyon leoltós. De legjobban a Lángos-tejföl maradt meg az emlékezetemben, mert olyan sorok vannak benne, mint például hogy "...az nagy magyar igazságban hinni kell, mint a Petőfinek is ha nem jön össze: sírni kell..." A szám hangulatáról nem is beszélve, és a hozzá barkácsolt videó pedig jó.
Aztán szombaton volt az amerikás eligazítás, két és fél órán át Mike nevű amerikánus tágította a tudatunkat, egész jól értettem az egészet, csak utána olyan lettem szellemileg, mint egy töttyedt paradicsom. Jobb, mert pislogni még tudtam. Mike nagyon viccesen adta elő az egészet, legalább olyan szinten volt vicces, mint Kovács András Péter. Nem idézem, mert úgy nem vicces. Kiderült ugyanakkor, hogy amerikában prűdek az emberek, úgyhogy szigorúan térd alá érő fürdőnadrágot érdemes vinnünk, ha nem akarjuk, hogy megbélyegezzenek minket. Ami furcsa, persze gyermektáborról van szó, de akkor is nehéz elhinni. De aki látta a Eurotripet, az úgyis vigyorogva ismétli, hogy "Amerikát a prűdök alapították, azok a prűdök, akik nem bírták elviselni az Európában tomboló szexualitást."
Pénteken volt egy kis időm, úgyhogy fölfedeztem néhány zenét, amiket most szépen beillesztek nektek, hogy ha esetleg még ti sem ismertétek volna őket, akkor most ismerjétek meg ezeket is.
Elutazunk ketten Angliába (Magashegyi Underground - Anglia), hát ez mondjuk a rádióból ismert, de mivel innen indult a nagy zenetúrám, ezzel kezdem a sort most is. Ez egy tök jó szám, bár gondolom a célcsoport már két nap után unta.
A következő a Vad Fruttik száma volna, ha három héttel ezelőtt bukkanok rá, biztosan sokkal többre becsültem volna ezt a portékát, és biztosan sokkal szívhezszólóbban tudtam volna énekelni az egészet. Mivel a klippje tényleg csúnya, csak egy link: Vad Fruttik - Nekem senkim sincsen
A Vad Fruttik egyúttal nagyon lenyűgözött, eszembe jutott hogy hiszen a Sárga zsigulit nekem már mutatta Sipi, de úgy tűnik a zeneajánlók idején mindig más az ízlésem, mint amikor magam bukkanok rá, mert akkor nem tetszett, pénteken viszont igen. Ugyanakkor most nem a Sárga zsigulit illesztem ide be, hanem a forró nyarat, mert az most jobban esik.
Hmm, de jó szám, nagyon jó a hangulata. Ez olyan este fél tízkor a tetőtéri szobámban izzadós zene, vagy haverokkal gangolós, vagy minden ami jó, és nyáron történik.
Végül a Kaukázus, ami ha jól figyeltem a dalszövegekre, nagyon sok gondolatot közöl a számaiban. Ott van például a 10.000 mérföld ("a kereső ember szentimentális"), vagy ott van a Hol a rendőrség, és nagyon tetszik hogy olyan szarkasztikus néha, hogy nagyon leoltós. De legjobban a Lángos-tejföl maradt meg az emlékezetemben, mert olyan sorok vannak benne, mint például hogy "...az nagy magyar igazságban hinni kell, mint a Petőfinek is ha nem jön össze: sírni kell..." A szám hangulatáról nem is beszélve, és a hozzá barkácsolt videó pedig jó.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://pityutanarur.blog.hu/api/trackback/id/tr34476032
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
azt mondta: