Csak annyit jegyeznék meg, hogy nagyon béna lett a film.

Igazából nem zavar, hogy az Amasonas alföld jellegű medencéjében egy 800 méter magas szurdokfal tetején kialakított jó minőségű földúton nem számít a sofőrnek, hogy mi kerül a kerék alá, szóval biztosan tartja a kormányt, akkor sem borul le a kocsi, ha már nem ér a kerék a szurdokfal tetejéhez. Az sem zavar, hogy a szurdokfal alatt csordogáló Amasonas-mellékfolyó egyszercsak a 2000 km-rel délre folyó Iguacuvá lényegül át, aminek nagy vízesésén le is zubognak Indiék, megfejtve közben egy rejtélyt. Majd hogy ezt követően a fő rejtélyt is megfejtették, fürödnek a lemenő nap sugaraiban az egyik Orinoco-medencében (3000 kilométerrel északabbra) lévő tepui tetején. Nem zavart a motoros baleset a könyvtárban, nem zavart az UFO-csattanó sem. Én ezért nézek ilyen filmeket, én szeretem ha a szereplők szürreális dolgokat művelnek, például két egymás mellett haladó autón kardoznak egymással, vagy mindig egy lépéssel a golyók előtt haladnak, akkor is, ha egy osztag lő rájuk és a főszereplőnak közben gerendákon kell ugrálnia. Szeretem, amikor megerőltető szellemi munka után azzal szembesülök, hogy a péppé vert fazon egy közepes pofonnal kiüti az acélberakásos ruszki mutánst, akivel addig semilyen módon nem boldogult. Megnyugtat, hogy okos vagyok, és megnyugtat hogy a főszereplő éppen olyan egyszerűen éri el a sikert, mint ahogy én szoktam tervezni. Csak le kell karatézni néhány ordas parasztot, autózni kell, villogni a kognitív képességekkel, összejönni valakivel, és átvenni végül egy kitüntetést. Szóval direkt Indiana Jonest akartam megnézni, tudtam hogy az kell nekem most.

Csakhogy iszonyatosan béna volt.

Például a könyvtáros motorbaleset magáért beszél. Ez egy jó ötlet, hogy motorral be a könyvtárba, a sok okostojást kizökkenteni, a székeket összezúzni, meg ilyenek. Mondtam is magamban, hogy ez már döfi, így kell ezt. De ezt a jelenetet is el kellett rontani azzal, hogy Indiana Jonsest nem zökkenti ki semmi, még egy motoros taknyolás és földön végigcsúszás a könyvtárasztalok alatt sem, de az igazi okostojást sem, úgyhogy az okostojás kérdést intéz Indihez, Indi pedig gondolkodás nélkül tudja a választ, mit olvasson és hogy az igazi régész kimegy a szabadba. Remélem, hogy a régésztanonc megfogadta Indi tanácsát.

Shia LaBeouf egy motoros suttyót alakítana, pontosan olyat, amilyet Johnny Depp a Cry babyben. (Mert az érezhető, hogy kicsit az Indi4-ben is karikatúrzáni akarták azt a korszakot) Csakhogy Shia LaBeouf még csak meg sem próbál motoros suttyó lenni, hanem előadja a Disturbiát, meg elmondja a hihetetlenül gyökér "hány éves vagy, nyolcvan?" beszólásokat. A Cry babyben jóformán az ilyen ábrázolásokat cikizik ki. Shia LaBeouf egyszerűen tönkrevágott mindent, persze én nem értek ilyenekhez: színészi játék meg minden, de folyamatosan ugyan az a megrettenve felvont szemöldök volt rajt a srácon, mint a sajtófotókon vagy a Disturbiában, vagy a Transformersben. A szerencsétlen kretén, aki komoly dolgokba keveredik. De az Indi4-ben ő egy motoros suttyó, értitek, a kemény fazon... vagyishogy kéne lennie. Azzal nem volt baj, hogy ő Indiana Jones fia, ez kellett oda, ez ilyen film.

Shia LaBeoufon kívül a párbeszédek voltak katasztrofálisak. Ismét legjobb példa a könyvtárban az okostojás és a professzor beszélgetése. Mintha a számba akarná rágni a film, hogy ez groteszk. Pedig nem az a groteszk, hogy egy meghökkentő esemény apropójából ilyen beszélgetés zajlik le, hogy mit kell olvasni, hanem ami addig történt, az a groteszk. Ez meg erőltetett. Vanabí groteszk. Érzem az izzadtság szagát. Másik példa: épp rabolják Indiana Jonest, a nőt és a suttyót az oroszok az őserdőben. És ugye vicces, hogy a legnagyobb baj nem az, hogy ki mennyire volt kibírhatatlan a múltban (Indi és a nő veszekedése), hanem hogy meg kell szökniük, mellesleg a ruszki őr már rájuk szólt, hogy csönd legyen, de ők csak veszekednek. Nagyjából tíz mondatból áll a veszekedés:

-te lefeküdtél Lezlivel?! (Pont Lezlivel, nemár!!!)
-te is lefeküdtél nőkkel, miután elhagytál!
-az már igaz.
-és különben is te vagy a suttyó srác apja, nem Lezli.
-ez nem igaz!
-ez nem igaz! (vágott közbe a suttyó srác)
-de igaz.
-minden nővel ugyan az volt a bajom.
-micsoda?
-hogy nem te voltál. (és eltávozik a teherautó ponyváján keresztül, a nő pedig fülig érő szájjal magyaráz tovább a fiának)

Ebben semmi cinikus nincs, Indi szerelmes a nőbe, meg minden.
Szóval basszus... Ilyen gyorsan lepörgetik a monológokat. Az egész film olyan, mint a mostani Pepsi reklám. Indi kiszabadul egy orosz alakulat csomagtartójából Új-mexikóban egy U.S. Army raktárban, van ott egy szupermágneses cucc, Indi órát tart az egyetemen, Indit kirúgják, Indi Peruban van, Indi az Amazonas mentén halad, Indi lehajózik egy vízesésen, Indi bejut egy misztikus helyre, Indi összeházasodik és végül az elengedhetetlen kalapföltevés a fejre. Neeeeeeeeeeeeeee!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.