Egyszer regen mar kitekintettem a nemzetkozi vizekre egyetemi sajto teren, amikor is az oxfordi egyetemi ujsag lehangolo profizmusaval szembesultem. Az ELTE epuleteiben maszkalva mindig arra gondolok, hogy az a monoton-megfasult semmitteves milyen dinamizmussal all szemben, ha a tobbi nagy egyetemet vesszuk melle. Igy aztan kezenfekvo volt a gondolat, hogy ha mar Bostonban jarok, tiszteletemet tegyem a Harvardon, es tiszteletemet tegyem a harvardi diakujsag szerkesztosegeben.
A nyar folyaman megtapasztaltam azt, hogy az amerikaiak nagyon pazarolnak a munkaerovel, amibol kovetkezik, hogy sok hely kell a munkahoz, azert is vannak akkora irodahazak, es azert sem lepett meg (es a filmekbol mar kulonben is sejthettem), hogy a The Harvard Crimson szerkesztosege sajat epulettel rendelkezik.
Termeszetesen mint hajdan volt foszerkeszto, a szivemet a foszerkesztoi szek dobogtatta meg a legjobban. Az ujsag nagyjabol 100 eves multra tekint vissza, igy a szerkesztosegben egy kulon terem van a regi relikviak es az arhivum sza'ma'ra, ahol ez a bizonyos foszerkesztoi szek is porosodik. Nem fer ugyanis a szamitgep-asztalhoz.
Az oxfordi ujsaggal ellentetben a Crimson pont olyan, mint a Tetekas Nyuz: csak hallgatok keszitik. Harom kivetel van: ket nyomdasz es egy gazdasagi felelos. Ok evtizedek ota az ujsagnal vannak. Es a nyomdasz nem felreertes, ugyanis az alagsorban volt szerencsem talalkozni magaval a nyomdaval:
ami igy most tul komolynak tunik, ugyhogy itt a targonca, meg a csocsoasztal:
Persze sajat nyomda akkor is pazarlas, ha a Harvard Crimsonrol van szo, igy aztan sok kozepiskola meg masminden kiadvanyait is nyomtatjak itt. Tehat amellett hogy a Crimson napilap, es hetente kijon a hetvegi magazin-kiadvany is, a nyomda mas munkakkal is foglalkozik. Ezzel szemben ugye Magyarorszag vezeto diakujsagja :D (de most nem? Legalabbis a legoregebb), a Tetekas Nyuz megcsak nem is az egyetemi nyomdaval nyomtat (ami a jelenlegi nyomda rugalmassaga miatt nem is baj).
Ha visszaemlekezek, a hetvegi idegbaj egy atlagos hetvegi szerkesztes azzal kezdodott, hogy nem erkeztek meg a cikkek, vagy hogy Krisztian bejott, es cikket irt a ket halott gep melletti harmadik gepen, ami mukodott. Addig az olvasoszerkesztok a kinyomtatott keziratokat javitottak, ha mukodott a nyomtato. Ha nem, akkor a monitort buvoltek, ha mukodott a monitor. Ezek utan egyertelmuen sarga lettem az irigysegtol, amikor beleptem a cikkiro terembe, ahol minden asztalon szamitogep, es minden szamitogep mellett telefon van, es feltetelezem, hogy a munka megkezdesehez nem kell elzavarni a hallgatoi onkormanyzat netfuggo tagjait.
Utolso tisztsegem a Nyuznal az egyik rovat vezetese volt, irodam a kollegiumi szobam volt Ubullal, aki a szamitogepem. Es igen, egy rovatvezetonek is kell iroda, mert akkor sokkal hangulatosabb az egesz. Termeszetesen a Crimsonnal mar csak azert is van a rovvezeknek kulon iroda, mert a fotosoknak is van kulon helyseg, ahol a 10-20 komolynak tuno fenykepezogepuket tartjak. Ez a szoba sarka. Aztan van meg egy kanape, meg ket kepfeldogozasra uzembe helyezett szamitogep. Ihol a kep:
A szomszed szobaban pedig a tordeloszerkesztok ugykodnek, keszitik a dizajnt, a szamitogepek szamabol itelve legalabb 6-an. Es akar konnyezni is kezdhettem volna, mert tudvalevo hogy mekkora tragya volt legalabb masfel even at az az egy szem tordelesre hasznalt szamitogepunk muszaki allapota. Amikor tizpercenkent kikapcsolt, es 9 perc alatt bootolt be. Amikor megtanitotta a szamitogep a tordeloszerkesztot, hogy biztonsagi masolatot minden muvelet utan menteni kell, barmennyi idobe telik is.
Azt viszont orommel allapitottam meg, hogy a Tetekas Nyuz munkaero-politikaja mennyire vilagszinvonalu. Bar egyuttal kezenfekvo is, ezert a nagy vilagszinvonal. Elsosorban azert, mert mindehhez a nagy epulethez csak akkor kap belepokartyat a szerkesztosegi tag, ha mar kicsit gyokeret eresztett, es ez kicsit nalunk is megvan, bar a belepokartya termeszetebol adodoan (az egesz de'li epulet megnyilik tole) csak a legbenfentesebbek kaphatjak meg. A masik tekintetben meg nagyobb a hasonlosag: a Crimson is fizet "kozeleti osztondijat" a munkatarsaknak, ok "pay aid" (tehat penzbeli segitseg)-nek hivjak. A motivacio miatt mondom, hogy hasonlo, ugyanis ezzel a "fizetessel" mindossze csak annyit szeretnenek elerni, amennyit mi: jelkepesen honoralni a munkat. Akik a diakujsagoknal dolgoznak ugyanis, azok nagyon sok idejuket aldozzak fel, es lelkesedestol fuggoen akar meg attol is elesnek, hogy az egyetem mellett dolgozhassanak. A Harvardon ez kulonosen szembetuno, ugyanis a sok streber az egyetem kulonbozo bugyraiban (konyvtar, kavezo, stb.) diakmunkazik a tanulas mellett, normalis fizetesert. Es nyilvan nem eleg kompenzacio egy crimsonos sza'ma'ra (ahogy egy nyuzos sza'ma'ra sem) pusztan a teny, hogy a Crimsont szerkesztheti (hogy a Nyuzt szerkesztheti). Nagyon tetszett tovabba, hogy a cikkirok kozott mindenfele szakon hallgato megtalalhato, akarcsak nalunk.
Par sorral feljebb mar irtam, hogy a gazdasagi felelos egy teljes munkaidoben foglalkoztatott koponya, a foszerkeszto viszont egyszeru hallgato. Oxfordon egy felnott ember a foszerkeszto. Mellesleg annak idejen kicsit kapargatni kezdtuk a HOK-ben, meg a szerkesztosegben a reklamok temajat, de aztan egyreszt abba maradt a dolog, masreszt az maradt a nezopont, hogy a HOK kifizet mindent, nem kell beveteli forrasokat szerezni. A Crimson -mar csak amiatt is, hogy Amerikaban van- csurig van hirdetesekkel. Ciki hogy mennyire. Napilaprol van szo, 8 oldalbol 5 oldal hirdetes. Szoval ok igy uzik a dolgokat.
Mielott toprengve kijottem volna a kollegak fohadiszallasarol, megmutattak nekem azt a bizonyos muzeumszobat. A lepcson folfele menet kepek logtak a falon, megorokitve a szerkesztoseg kulonbozo felallasait, es kifejezetten olyan erzesem tamadt, mintha egy kozossegbe pillanthatnek bele. Az eloiteletem, hogy a nagy egyetemen minden iparszeru, minden kiszamithato es szemelytelen, elszallt. Szoval mikor toprengve kijottem a kollegak fohadiszallasarol, barati elismerest ereztem. Egyszer pedig majd mi is eljutunk erre a szinvonalra.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
azt mondta: