"Pázmány Péter 1635. november 13-án, keddi napon délelőtt a Szentlelket hívó misét [Veni Sancte] énekelte a nagyszombati Szent Miklós-székesegyházban, számos előkelőség jelenlétében, melynek végeztével Dobronoki György jezsuita rektornak átnyújtotta az egyetem alapító oklevelét és az alapítást megerősítő királyi okiratot." szöveg innen.

A dékán úr volt olyan jófej, és tanítás nélküli munkanapot hirdetett a BTK-n a mai napra, legalábbis remélem hogy jól értesültem. Ma ünnepli ugyanis az egyetem alapításának 373. évfordulóját, ami azért jogos, mert november 13-án alapították, viszont van ugye májusban a Pázmány-napok, ami szintén egy alapítási évforduló akarna lenni. Részemről belefér mindkettő. Azt hiszem a tavaszi az az oktatás megkezdésének az évfordulója.

Rendkívül örömteli hogy már 373 éve áll fenn az intézmény, és az különösen tetszik a történetben, hogy 1635-ben Pázmány Péter ötlete egy eléggé erőltetett és nyilvánvalóan "elborult" ötlet volt, de végigvitte. Most milyen jó, hogy a kora-újkori egyetemalapítási-hullám Magyarországot is megnyalta, így van egy öreg egyetemünk.

Mivel akkoriban latinul folyt nagyjából Európa-szerte a "felsőoktatás", a nagyszombati egyetem még annyi plusszt sem nyújthatott, hogy magyar nyelven lehetett volna tanulni rajta. (És az meg főleg értéktelenné tette volna a diplomát) Arról nem is beszélve, hogy elsőként csak teológia fakultás volt, bár a wikipedián azt olvasom, hogy bölcsészkar és teológia egyszerre, de amennyire én tudom, az első pár évben kizárólag teológia volt.

Egy három résszé állandósult Magyarországon katolikus egyetemet alapítani, amikor a nemesség több mint a fele protestáns volt, a másik része pedig Bécsben héderelt [vagy a végeken küzdött], nem volt egy kézenfekvő húzás. Véleményem szerint ez az a kategória, mint mikor Zrínyi saját költségén indította a téli hadjáratot 1664-ben. Tenniakaró korszellem.

Tehát akkoriban magára valamit is adó tehetős ember a fiát legalább Krakkóba küldte, régi történet volt ez már akkor is. Nagyszombat ellen a sznobságon kívül még az is szólt, hogy a tanári kar nyomába sem lépett a bejáratott egyetemekének - ezzel nem a jezsuitákat szeretném becsmérelni. Kicsit érdemes elereszteni a fantáziát, ami természetesen a történet tudomány ban istenkáromlás. Az embertípusok az idő folyamán nem változtak semmit, minden korban ugyan az volt a felállás, csak más-más típusnak kedvezett a körülmények együttállása. Így el lehet képzelni, hogy mikor Pázmány egyetemet alapított, az általa visszakatolizált nemesek nem bólogattak hipnotizálva, hanem egy részük biztosan mondta azt, hogy "ez azért túlzás". Pázmány megítélése a kortársai szemében egészen biztosan nem volt olyan kenetteljes, mint az utókor szemében. Egész más lett volna, ha Gyulafehérváron alapítottak volna egyetemet, mert akkor minden "kuruc" nemes oda küldte volna a fiát és a pénzét. De Nagyszombaton? Habsburg-nevelő intézet, az, de nem A-magyar-egyetem!

Ehhez képest pedig a nagyszombati egyetem csírája lett a tudományos sikertörténetünknek. Lett. Nem sikerként nyitották, ez tetszik annyira. Egy béna dolog volt. Aztán mégis ebből az egyetemből nőtte ki magát a BME, meg a SOTE, itt munkálkodott Eötvös Loránd, és ha megnézzük a Gömb aulában a Nobel-díjasok mellszobrait, nagyot kacsintunk Pázmányra.

Persze ha nem Pázmány alapítja meg, akkor legkésőbb Széchenyi Ferenc, de egy since 1635 feliratú póló sokkal menőbb, mint egy mondjuk egy since 1809. Tehát Csabika szavaival lezárva: "Köszönjük Péter!"

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.