Többek között lesz holnap egy zh-m. Kiderült, hogy egy feladott könyvből lesz, aminek utána is néztem a könyvtárakban, de sajnos sem az egyetemiben, sem a Szabó Ervinben nem volt. Aztán most a kíváncsiságtól hajtva a neten is utánanéztem a könyvnek, valamint Ildi cimborinával egyeztettem, és csak megerősödtem a véleményemben. A könyv egy ideológiai mű. Az most mindegy, hogy egy szimpatikus környezetszemléletet hirdet, a lényeg az, hogy ideológiából egy szabad országban nem vagyok hajlandó zh-t írni. Kivéve, ha a kurzus tematikája miatt kell ideológiai műveket olvasni.

Elsőéves voltam, amikor az egyik tanárom feladta elolvasásra Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című könyvét. Ugyanúgy a szemléletváltás volt vele a célja, igaz, ő mellé egy másik szerző hasonló jellegű művét is feladta, hogy lássunk alternatívát. És nem volt belőle zh.

Most, öt év elteltével meg ilyennel találkozok, hogy EGY ideológiából és zh-t írunk.

Úgyhogy mikor rábukkantam egy könyvrészletre a neten, és elkezdtem olvasni, már mínuszból indult.

A szerző Daniel Quinn. Foglalkozására nézve környezetvédő író. Munkái:

    * (1988) Dreamer
    * (1992) Ishmael
    * (1996) The Story of B
    * (1996) Providence: The Story of a 50 Year Vision Quest (autobiography)
    * (1997) My Ishmael
    * (1997) A Newcomer's Guide to the Afterlife (with Tom Whalen)
    * (1999) An Animist Testament (audio cassette of Quinn reading The Tales of Adam and The Book of the Damned)
    * (2000) Beyond Civilization
    * (2001) The Man Who Grew Young (graphic novel)
    * (2001) After Dachau
    * (2002) The Holy
    * (2005) Tales of Adam
    * (2006) Work, Work, Work
    * (2007) If They Give You Lined Paper, Write Sideways

Ez azért fontos, mert a könyvében veszettül osztja az észt a nyugati civilizációról és annak történelméről, anélkül hogy különösebben elmélyedt volna a témában. Tegye egyébként, jó lesz majd a polcon Erich von Däniken mellett. De hogy egy zh anyaga legyen! Tényleg tetszik a szemlélete, de mutatok egy részletet, aztán akkor érteni fogjátok, mi a bajom.

"Jegyezzék meg ismét: semmi ciklikus nincs abban, hogy a bûnözés megjelent az emberi társadalomban. A történelem során elõször az emberek foglalkoztak a bûnözéssel. És jegyezzék meg, hogy a bûnözés az írásbeliség hajnalán jelent meg. Ez azt jelenti, hogy ahogy az emberek elkezdtek írni, törvényeket kezdtek írni; azért, mert az írás képessé tette õket olyan cselekedetekre, amilyenekre korábban nem voltak képesek. Az írás képessé tette õket arra, hogy szabatos, rögzített kifejezésekkel meghatározzák azokat a viselkedésformákat, amelyekre állami szabályozást, büntetést és tiltást igényeltek."

Most túl azon, hogy ilyet én is írok bárkinek megrendelésre! Először is, minek vitatkozik a ciklikus történelemszemlélettel, amikor azt lényegében egy történész sem vallja? Második, hogy a bűnözés megjelenéséről fogalmunk sincs. Megint egy olyan okoskodás, aminek semmi értelme. Két dolog: a) a szerző hallott-e a szokásjogról b) a szerző tisztában van-e azzal, hogy az első írások gazdasági feljegyzések? Ha nem, akkor ez mindössze egy elgondolkoztató írás, zh-t pedig nem írok belőle.

Még két kiragadott részlet a könyvből:

[ír a veszély fokozódásáról (fegyverkezik az ember, mert azt hiszik, az a hasznos), itt éppen a Kr.e. 1400-0 terjedő időszakból mazsoláz]

"A politikai és katonai kalandozások idõszaka volt ez. Hammurápi Mezopotámia urává lépett elõ. Egyiptomban III. Szeszósztrisz betört Palesztinába és Szíriába. Az asszír I. Tiglat Pileszár kiterjesztette uralmát a Földközi-tenger partjaira. (...) késõbb Nagy Sándor ugyanezt a birodalmi terjeszkedést valósította meg.
A polgári felkelések és bérgyilkosságok idõszaka is volt ez. Az asszíriai III. Sulmanu-asarídu uralkodása forradalommal végzõdött. Az athéni uralom elleni lázadás a Khalkidiké-félszigeten a peloponnészoszi háborúként ismert húsz éves viszály kezdetét jelezte. (...) Makedóniai Philipposzt meggyilkolták, csakúgy, mint a perzsa III. Dareioszt, III. Szeleukosz Szótért, a karthágói Haszdrubál tábornokot, a társadalmi újító Tiberius Sempronius Gracchust, VIII. Antiochus szeleukida királyt, Vong Mong kínai császárt és Claudius meg Domitianus római császárokat."

Ezt a módszert magam is szeretem, hogy két-három generációnyi időt csak úgy átugrálok, aztán 1400 év terméséből összeszedem azokat, amik alátámasztják, amit én gondolok. Mondjuk 1400 évre nem mondanám, hogy időszak, hiszen mondjuk ha csak 1000 évre mondanám, például: A magyarság története. Az 1000-2000 közötti időszak a váltakozó sikerek időszaka. Politikai gyilkosságok és háborúk időszaka is. Tessék! Azért az utóbbi évezredben elég különböző fázisokon ment át a nép. Régen sem volt ez másképp. Gondoljunk például az ókori Egyiptomra! 1400 év nem időszak.

"(...)A történelem során elõször az emberek gyanítani kezdték, hogy valami alapvetõen rossz irányba fordult. (...) kezdték üresnek érezni magukat, kezdték úgy vélni, hogy az életük nem ér eleget; (...) elkezdtek azokra a vallási tanítókra figyelni, akik üdvözülést ígértek nekik."

Ez meg hogy az akkori ember fejében mi volt, ezt egy laza csuklómozdulattal leírja nekünk. Eleve nem klónokból állt az akkori populáció, de az mindegy is. Ez meg, hogy "elkezdtek azokra a vallási tanítókra figyelni" ez meg megint mi? Most egy 1400 éves időszakról beszél, hogy elkezdtek az üdvözülést ígérőkre figyelni. 1400 év alatt annyi mindenkire tud figyelni az emberiség, hogy a szerző teljesen zavarba jönne tőle! Na, mára ennyi.

Jó, még egy: 1700-1900 közötti időszakról írja többek között:

"Ebben az idõszakban Európában szándékosan kipusztították a farkast és a vaddisznót."

Azért megpróbálom olvasgatni még, hátha megírom a zh-t ötösre. Végülis csak demagógnak kell lennem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.