A kormány szótól egyből hőbőrgőre csücsörítem a számat, és máris készítem a karomat, hogy hadonászhassak vele, miközben beszélek.

Egyik munkám a tanárság, a másik kétkezi, de most nagyon azt hallom mindkét bőrömben, hogy mekkora az elégedetlenség. A tanáriban a 22-ről 28-ra emelendő óraszámtól szédül mindenki, a rakodóban a heti 5 és fél naptól, az indoklás nélküli kurúgástól, szabadnapok és a műszakpótlékok csökkentésétől kurvaanyáznak a kollégák. Hát a vállalkozókért van talán ez a kormány? - ez volt a diskurzus. S aztán olvasom a cikkeket, hogy újabb extraadók vannak kilátásban, és ugye mindenki hőbörög a maga módján: a pénzvilág például sajtóközelményt ad ki, úgyszólván aggódik hogy kötéltáncot jár a kormány - ők nem beszélnek csúnyán, ők így szoktak dühösek lenni. Rövid úton beláttam: mindenkitől bevasal plusszpénzeket a kormány, nem csak a munkásoktól, s ennek igen kiábrándító oka van: nincs mozgástere az országnak, nem tud még bűvészmutatványokat sem csinálni, mert nincs pénz varázssüvegre sem.

Így megy ez már csak mifelénk. Amerikában tényleg jobb, csak megkérdezik hogy vagy, műmosollyal, te pedig válaszolsz hogy fájn, és elmész a műúton a műkönyvesboltba műművészetért, elmész a műtemplomba az álszentek közé, elmész a műkocsmába műbarátokért, (Laci te viszont itthon is el tudsz menni műegyetemre :) ), műproblémákon pörögsz a munkahelyeden, és ettől olyan könnyű a szíved és a levegő, hogy csak na!

Nálunk meg éppen most tanítottam az egyik osztályban Trianont, ökölbeszorult kézzel hallgattak, a másik osztályban meg a náci megszállást követő szovjet éra eljövetelét, és utána mentem a rakodóba rakodni, ahol hallgattam a 2011-es nyomort... Persze hogy ittam a nap végén egy sört, szerencsére Robi nem tagadta meg a társaságát. Ahogy a Kaukázus énekli: "lángos, tejföl, egy jó fröccs, életem ennyi kell!"

Ettől leszünk kemények. A kormány ettől még éppúgy kormány, mint az eddigiek. Ugyanazt a szívességet megteheti.

Amúgy egy rakodó többet keres, mint egy tanár, nyári szünet ide vagy oda. Ez nem ide tartozik, de nem akarok még egy kesergős bejegyzést külön emiatt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.