Kiderítették a kideríthetetlent, felkutatták azt, ami senkit sem érdekel igazán, tisztázták ami eddig is nyilvánvaló volt. Ha ezt tették, a brit tudósok rovatban végezték. Gondoltam, senki sem veszi komolyan, hogy a brit tudósok ilyenek lennének, mégiscsak Darwin, ha más nem is azért beugrik mindenkinek. De angliai tapasztalataim szépen sorban pofoztak fel ebből az igazságtalan előítéletemből: a brit tudósok TÉNYLEG ennyire pihentek.
Jött ugye az, hogy ha már felmondtam az otthoni munkahelyemen, akkor most megint lehetek bármi, akár ösztöndíjas is egy angliai egyetemen, és megnéztem a bristoli földrajz szakot, miféle phd témák futnak. Honlapjukon büszkén hirdetik, hogy ők kutatnak a legtöbbet, hovatovább a földrajz Angliában náluk a legerősebb. Megnéztem mik a futó projectek, és a komolyabbakat átugorva itt van a leg-brit-tudósosabb: Virtuális és térbeli kapcsolatok a videojátékokban. Ez persze azt is jelenti, hogy valamikor részletesebben is utána fogok járni, hogyan lehet bejutni közéjük, meg azt is, hogy a szemeszter vége felé majd biztosan olvashatunk erről egy fárasztó újságcikket. Átnézve sok kutatási témát megállapítottam, hogy az egyetemek valóban ontják a napi alapanyagot a brit tudósok rovatnak.
Sok egyéb kisméretű tapasztalat ért még a témával kapcsolatban, mígnem jött az igazi ökölcsapás, amikor aztán összeállt minden a fejemben. Azokban a napokban még igyekeztem beilleszkedni, és ennek érdekében munkába menet hallgattam a BBC rádió helyi kiadását. A rádiókról annyit, hogy még Kőszegen is (kevés lakos, határ mente, ahová a kereskedelmi rádiók fölöslegesen nem terjesztik ki az adást) vegyesebb portfólióból válogathattam: osztrák népzene, Kossuth, Petőfi, Bartók, Danubius, és a legsokkolóbb dolog a világon: osztrák popzene. Itt sokkal több adót fogok, kizárólag két fajtát: beszélgetős adókat és egész nap 10 darab 20 éves, illetve 1 darab friss toplistás popszámot ismétlő kereskedelmi adókat. Tehát hallgattam általában a beszélgetős műsorokat, és egyszer kifogtam a tudomány rovatot, amibe éppen egy fiatal etológus kutatót hívtak meg.
Kutatásának témája az volt, hogy egy korábban elvégzett vizsgálatot megfordítsanak: hogyan viszonyul az ember a macskája kölykéhez. Korábban már megvizsgálták, hogy a macska hogyan viszonyul a gazdi gyermekéhez, hát most 3000 bristoli macskatartó bevonásával egy éves kérdőívezős kutatást futtatnak. Az már az interjú pillanatában elmondható volt, hogy a gazdik többnyire elfogadják a kölyköket. Örülök. A lényeg itt a reprezentáció. Az ELTE-n is vannak olyan kutatási témák, hogy az olvasó akadémikusnak érzi magát a szerzőhöz képest, de odahaza nincs kiforrott kultúrája a reprezentációnak. Itt minden futó projectről fut a sajtóanyag a szerkesztőségekbe, aztán ha olyan, akkor a szerkesztők foglalkoznak vele.
Nálunk a kutatók csak azt tartják hírnek, ha a KFKI-ben valami nemzetközi jelentőségű áttörést értek el, itt Angliában viszont konkrét PR érzékük van. Nyilván már a témaválasztásnál is felmérik, hogy merre mehetne a kutatás, ha nem elég komoly a Nature-be, akkor rágyúrnak a pihentegyúságra, és mehet majd a Blikkekbe. Ezt nem pozitívumként írom, csak megállapításként. Én mindig úgy láttam, hogy ha valami nagyobb médiafigyelmet kap, akkor jobban összekapják magukat az emberek, de itt már másról van szó: már nem próbálnak bizonyítani a sajtófigyelemnek (ha van), hanem felkínálják magukat a megfelelő szerkesztőségnek, annak, amelyik megértéssel kezeli a tevékenységüket. Így születnek a brit tudósok.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2013.01.08. 12:32:52
Sok helyen alkalmaznak az egyetemek olyan szerkesztőket, akik a kutatási eredményekből kiemelik a nagyközönség számára legérdekesebb részeket és azt közérthetően megfogalmazzák a tudósok helyett, majd ez jelenik meg az újságokban.
Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2013.01.08. 14:25:27
Amit már mindenki kutat, azt...nos...már kutatják. Új dolgokat ott lehet igazán találni, ahol senki nem keres. Néha hülyének is kell lenni és az első kutatásod olyan, mint a gyereknek a játék. Neked hasznos, nem másnak.
(Persze, tudom, van, aki utána is lusta, ingyenélő tapló marad, de azokat komolynak tűnő kutatási címek sem szűrik ki.)
wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2013.01.08. 15:22:53
pityutanarur · http://pityutanarur.blog.hu 2013.01.08. 16:49:52
azt mondta: