Van ez a cikk/bejegyzés arról, hogy Nagy Britanniában egy vegyes összetételű kutatócsoport próbál utánajárni annak, hogy miért van istenhit.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy a technika és a természet tudomány i ismeretek fejlődése mellett az istenhit egyre hanyatlik. Kézenfekvő összefüggést vonni, és sokféleképpen interpretálni.
Persze hogy nem úgy függ össze a kettő, hogy egyenesen vagy fordítottan!
Egyrészt az istenhit miért ne hanyatlana, ha a vallások legjava a mai gondolatvilág számára csak megmagyarázva érthető szertartáshalmazok? Ha a szertartások olykor ezerhétszáz évvel ezelőtti gondolkodásmód eredményei?
Másrészt Isten léte vagy nemléte egy olyan dolog, amit ahhoz kell tudnunk, hogy a Világról egy nagyjából reális képet kapjunk. A lemért és a "majd le fogjuk mérni" világban benne van-e egy isten, van-e köze, vagy az univerzumhoz nem tartozik semmiféle isten.
Hülyén hangzik, de hiába fejlődik a technika, meg bővülnek az "ismereteink", rohadtul nem bővülnek az ismereteink, a technikát meg egy hétköznapi ember evésre, pénzkeresésre és szórakozásra használja. Ami fejlődik, az nem a civilizációnk, hanem a kutatócsoportjaink meg a könyvtáraink.
Egy ember a sötét középkorban többet tudhatott az univerzumról, mert benne élt: föld, növények, más élőlények, vizek, égbolt, időjárás. Általános iskolás Kőszegen voltam, pár percre az erdőtől, jártam is oda megható lelkesedéssel, hát akkoriban reálisabb képem volt a világ és az én kapcsolatomról. Most ahogy leválok az internetaljzatról, gyorsan felszállok egy villamosra, a szabad ég alatt összefüggően nagyjából 3 percet töltök. A villamosról be valami épületbe, aztán ha már sötét van, azt onnan tudom, hogy nem a Nap, hanem a lámpák adják a fényt. Ha hajnalig akarok fényt, akkor csak a szobatársakkal kell egyeztetni, de igazából a természetnek nincs szava a kérdésben. Szóval honnan tudhatná egy mai hétköznapi ember, hogy van vagy nincs Isten, hiszen fingja sincs a világról. Csak az épített világról. Annak az istene az ember, annak a természete az embertől származik.
Ha Isten létezését akarnám kideríteni (a brit kutatócsoport egyébként nem erre vállalkozott), ismernem kéne a világot, aminek része/nemrésze az Isten.
látom a Fiatal Baloldal azzal kampányol a reform (nem én mondtam) mellett, hogy a diploma jelenleg vécépapírnak jó egyedül.
Kérdéseim:
- mi a véleménye a Fiatal Baloldalnak arról a hipotézisről, hogy a diploma értéktelenedését az okozza, hogy annyi helyen és olyan ésszerűtlen keretszámban folyik egyetemi oktatás?
- miben látja a Fiatal Baloldal a felsőoktatás problémáját: abban, hogy jelen gyakorlat mellett nincs mód színvonalas felsőoktatásra, beleértve azt is, hogy túltermel, vagy abban, hogy az állam túlköltekezett, és most pénzre van szüksége?
- a Fiatal Baloldal szerint az egyetemek finanszírozására milyen hatással lesz a demográfiai hullámvölgy? Magyarázatként: a jelenlegi, vagy a tervezett finanszírozási gyakorlat miatt szerintük fognak-e fölvenni segg hülye embereket az egyetemekre, csak azért, hogy kitöltsék a keretszámot, hogy legyen elég pénz?
vélemény:
1. mivel már közkézen forgó bölcsesség, hogy nincs szükség 72 felsőoktatási intézményre, ideje lenne bezárni néhányat. Akkor is ha fáj - fogjuk fel úgy, hogy gazdasági háború van, és elég szarul állunk.
2. ne a hallgatók mennyisége számítson az egyetemek pénzelésében, mert a tapasztalatok negatívak ezügyben. Vagy emeljék a kvótát, hogy egy tanárra kevesebb hallgató jusson. Lehet tömegképzés színvonalasan is. Jelenleg akol-hatás érvényesül.
3. [ezt mi hallgatók is megtehetnénk] szembesítsék a problémás tanszékeket/intézeteket a nemzetözi élvonallal, ne legyen Edinkából adjunktus, és D.G-ből doktor, ha ostoba és ék.
4. ha már az érettségit kell figyelembe vennie az egyetemnek a felvételinél, az egyetemi autonómia értelmében az egyetemek állítsák össze az érettségi feladatlapokat. Egyúttal: ha már középszintű érettségivel ugyanúgy lehet felvételizni, mint emelttel, akkor ne legyen kétszintű érettségi. Úgy olcsóbb, és kevesebb a papírmunka.
5. hogy színvonalasak maradhassanak az egyetemeken a reálszakok, ne csökkentsék a reál tárgyakat a középiskolákban. Inkább kísérletezzenek ki olyan oktatási módszert, amivel többen megértik mondjuk a kémiát.
6. és mivel általános iskolából mennek középiskolába, onnan meg felsőokulni, nem pedig fordítva, így a reformokat az elején kezdjék, az általános iskolával, de legalábbis tűzzék napirendre azt is.
7. az esztétika jegyében egy hetedik véleménypont: ha én egy ellenzéki párt tagja lennék, amiben lenne szavam, amellett, hogy ellene szavazok a felsőoktatási reformnak, a társadalmi megegyezés jegyében (és mert én is érzem a modernizálás szükségét) készítenék egy másik felsőoktatási reformjavaslatot. Nekem most úgy tűnik, hogy a parlamentben senki sem akarja megreformálni a felsőoktatást, a kormány egyszerűen pénzt akar, az ellenzék pedig ellenkezik. Konstruktív vitapartner, ahogy a nemzetközi verseny megkívánja. Pesszimista zárszóként egyet: gimiben másra mondtuk, de most ide is jó: "Így volt, így lesz."
További zárszóként pedig:
Akinek így is épp eléggé tele van a fasza hócipője, ő nézze meg ezt:
Aki pedig inkább elmélyedne a borúban:
Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy a leghülyébb időben bukkantam erre a szövegre, mert így, hogy rábukkantam, ki kellett ide tennem, viszont most a napokban-hónapokban szó van mindenféle reformokról, és így elég félreérthető, miért tetszik ez az idézet. Mert nem célozni akarok arra, hogy hogyan ikszel egy okos ember, hanem egyszerűen tetszik ez a felismerés, hogy ebben az államban mozgunk a legotthonosabban, és be kéne laknunk. Demokráciában élünk, és ezt is be kéne laknunk, az internetet is be kéne laknunk, és így tovább. >>Merhát ki sütné meg nekünk a galambot?<<
azt mondta: