A legelső, amivel szembesültem, hogy borzasztó nálunk minden: a szaunában nem csupán a klóros fürdőgatyánkkal izzadjuk tele a törölközőnket, és a lábgombáinkat anélkül ültetjük át a fadeszkára, hogy értenénk, mire jó a vicces homokóra a falon, hanem sokan a felöntéssel vagy a kussban aszalódás gyönyörűségével sem vagyunk tisztában. Így aztán a Dandár medencéiben úszó köldökszöszök, és Dandárral együtt a Széchenyi, Gellért és Rudas utáni viszketések (extra érzékeny a bőröm, pedig hatalmas parasztnak tartottam magam) természetszerűleg keltették bennem az érzést, hogy a magyar fürdőkultúra egy mítosz, egy semmi, egy hatalmas önámítás.

"...Monika Grütters kultuszminiszter, ugyanakkor arról beszélt, hogy a vígjáték sérti a náci történelmet, és nem szeretnék, ha azt a márciusi elnökválasztás előtt mutatnák be. Grütters abban is biztos, hogy a film sérti a német törvényeket."

Ja nem is, ez volt: "Pavel Pozhigailo, minisztérium köztestületének egyik tagja, ugyanakkor arról beszélt, hogy a vígjáték sérti a szovjet történelmet, és nem szeretnék, ha azt a márciusi elnökválasztás előtt mutatnák be. Pozhigailo abban is biztos, hogy a film sérti az orosz törvényeket." (meduza via 444)

Mindenki, aki a Stranger Thingshez hasonlítja a Netflix sorozatát, valószínűleg sosem látta az HBO Carnivale-jét. A Dark megadja azt a dolgot, amit a Stranger Things képtelen, ez pedig a szigorúság. Nem érdekes, hogy követhetetlen a sok szereplő, az időhurkok, a gyilkosságok és a bosszú, akkor sem kegyelmeznek a nézőnek. Ha a Dark Stranger Things lenne, akkor akár csak egy homokszemnyi reményt is felcsillantanának, hogy Noah megölésével újra minden rendbe jönne, és visszatérhetünk a gyűszűnyi világképünkbe. Felosztaná a sorozat a világot jóra és rosszra, ahol a jók végül Jonas vezetésével bebetonozzák a barlangot, és kész. Nem, ez egy másmilyen sorozat. [alacsony fokú spoiler alert a továbbiakban]

Nehezen találtam infót, hogy eldönthessem, menjek-e vagy maradjak, úgyhogy megírom a tapasztalataimat. Végre kinyitott a legtöbb osztrák sípálya, úgyhogy már nem fogtam vissza magam, és minden feladatomat félredobva elautóztunk a húgommal síelni: 9 fokban.

"Mindenesetre ha ebbe az irányba mennek a dolgok, akkor az a 2004-es [EU] integráció kudarcát is jelenti majd: azt, hogy a keleti országok felszabadulva a szovjet befolyás alól képtelenek lettek a polgári demokrácia tartós működtetésére." - olvastam épp valahol egy cikk végén.

Friss olvasmányaim és az utóbbi évek tapasztalatai megerősítettek abban a nézetemben, hogy szánalmas és siralmas a posztszovjet országokban a polgári demokrácia ideálját számonkérni. Ez nagyon durva mondat, úgyhogy kifejtem.