Mivel nem néztem végig, nem kéne írnom. Úgy 20 perc után rákerestem a neten, hogy mit írtak róla, hogy csak én látom-e ennyire kínosnak a filmet, vagy más is, és mivel más nem, ezért ennyit szeretnék csak körülírni: kínos a film, főleg a kritikákkal együtt. Csak két kiragadott példa:

nem kell attól tartani, hogy túlidealizálja a vidéki életet, de azért van benne bőven számunkra ismerős motívum, mint a pálinka, a szürkemarha, a vendégmunkás, a cifra kurvaanyázás, a szél lengette búzakalászok, de tényleg csak annyi romantikája van a falusi krepp-papírral díszített hétvégi esküvőnek a helyi csárdában, amennyi amúgy a valóságban is. [Lángoló Gitárok]

Ahhoz pedig, hogy egy magyar filmben olyan verekedéseket láthassunk, amiktől szó szerint felszisszenünk, egy elsőfilmes rendező, Kostyál Márk Kojotja kellett. De kurvára.  [index]

Egy afrikai érezheti így magát egy posztkolnialista filmhét negyedik napján, ahogy egy vidéki ember a Kojotot nézve. Jót tett volna a filmnek, ha levetkőzi az importálás igényét, és egyszerűen megpróbálja eltüntetni a hangsúlyosan magyar dolgokat a filmből, Budapest kapott volna valami hasonló fantázianevet, mint "Tűzkő" (így hívják a falut), és egy kitalált világba került volna a cselekmény. Nem lett volna ugyanis idegesítő, hogy képtelenségeket csomagolnak be valóságosnak.

A filmből a legtöbb kritika azt emeli ki, hogy milyen nyers, és ez mennyire jó, de pont ez az, ami miatt az egészet valami meta-világba kellett volna száműzni, mint mondjuk a Sherlock Holmes nevében-t. Ott teljesen világos, hogy a magyar gyerekek nem derítenek ki nagy titkokat a nyári szünetben, és a film sem ezt állítja, így a zsánerhez szükséges unalomig ismert karakterek (tökös lány, bátor főhős, bogaras szárnysegéd) sem idegesítőek, az ember elintézi annyival, hogy "egész jól összerakták a filmet". Ugyanígy egy ritkán lakott környezetben játszódó "állom a sarat a maffiával szemben" típusú macsó filmre simán vevő lettem volna én magam is, csak ne akarnák ezt magyar világként eladni.

A magyar vidéken ez úgy megy, nem verőemberekkel térítenek jobb belátásra, hanem megmérgezik a kutyádat, félrevezető tanácsokat adnak, és "elrágta a vakond" a gyümölcsfáid gyökerét. A szemedbe nézve sosem mondanák meg, hogy mire készülnek, és mikor megtették, csak sumákul félrenéznek, tudván, hogy csak azt a rövid időt kell kibírniuk a kínos helyzetben, amíg belátod, hogy vesztettél.  Utána már csak az élethosszig tartó fújás és beszólogatások vannak hátra. Ha van erőszak, akkor az családon belül. Mondjuk a Kojot nyitójelenete nagyjából helyre is rakott ezügyben: 1. a szomszéd, akinek baja van az építkezéssel, kizárt, hogy jelen lenne a végrehajtáskor. 2. a feleség kizárt, hogy ne a szomszéd szemét kaparná ki (ha már ott van), és kizárt, hogy csak a gyerekek mellett a férjéhez ordítozna. A feleségek vidéken a legnagyobb konfliktuskeresők, még a férje fogná vissza. 3. Az egész bunyónak lenne egy vektora: a markoló dolgozni akar, a tulaj ezt nem hagyja, a szekusok megpróbálják a tulajt félretolni. Ehelyett az egész bunyó koerográfiája olyan, mint amiket általános iskolában toltunk: koncepció nélkül ráugrani az osztály legerősebb emberére, aki elhajít minket (az én ilyen osztálytársamat Szilárdnak hívták). 4. a kiérkező rendőrök nem szaladnának fel a szőlöbe, csak hogy onnan leszaladva ugorjanak rá a balhés fickóra, bármit is gondoljunk a rendőrökről. Abban a gagyi jelenetben mégis volt két pillanat, ami működött, azért gondoltam, adok még egy esélyt a filmnek: a Kojot, mert olyan beszológatós kemény öreg tényleg létezik, és pont úgy öltözködik, a másik meg a feleség, mikor a szomszédot leugatta, bár abban is volt némi céltalanság (egy vidéki feleség pontosan tudja, hogy kit kell lekapni a tíz körméről, és már eleve azzal kezdi). 5. kinek van szélkereke a Bakonyban? Tehát felfogtam, hogy ez egy képzeletbeli világ, ami így működik.

És akkor jött a teherautóról leszedett szürkemarha, a kocsmajelenet, a gépelni nem tudó hivatalnok, a szélkerék, a sportkocsi, szóval azok a dolgok, amiket nem talál az ember vidéken így ebben a formában, emiatt irritáló a film pozicionálása (vidéki Magyarország). A kocsmajelenet például így zajlott volna: a csapos csajszi, aki nem egy alter arc lenne Kispestről, egyből leszólítja a főszereplőt a kocsmában, hogy kinek a kije. Erre köré gyűlnének a beszédesebb alkeszek, és mind elsorolnák, hogy ők hogyan kapcsolódnak a nagyapához. És ha lenne egy hallgatag fajta, az csak úgy odavetné, miután a cirkusz lement, hogy az ő halálával is csak könnyebb lett a föld. A barátságos részegek erre alákérdeznének az évtizedes koerográfia szerint ("Hát hogy mondhatsz ilyet Jenő?"), mire ő további egy mondattal kifejtené, hogy "nagy fasz volt az öreg, de olyan feleséggel, ami neki volt..." és akkor a barátságos részegek helyeselni kezdenének, hogy az már igaz. De több szó nem esne, az hallgatag fajta nem mond ennél többet, és az az alkesz, aki a legkevésbé bírja a feszültséget, egyből a telekkel kapcsolatos tervekről kezdené faggatni az új jövevényt. Unalmas film lenne, szó se róla, de éppen emiatt a dinamika miatt olyan irritáló, hogy a Kojotról még a kritikák is azt írják, hogy milyen valóságos. Nem az. Ebben a témában kevésbé feszült, de egészen felkészült film A Paradicsom... (1986), és még az sem próbálja korrajznak eladni a történetet.

.

Stephan Steiner osztrák történész 2014-ben írt monográfiájában a Habsburg Birodalom deportációs gyakorlatáról ír, a könyv tartalmi gerincét a Temesvári kitelepítések adják, ami Magyarországon kevéssé ismert epizód. A Karlócai békével (1699) jelentős területeket szerzett vissza a birodalom az oszmánoktól, majd egy második háborúval, 1711-18 között további részeket, köztük a Bánátot is visszafoglalták. Már a Karlócai békét követően is az udvar szándéka a birodalom központosítása volt, amit a Rákóczi-szabadságharc még sikerrel megakadályozott, de az 1711-18-as török-osztrák háborút követő rendezés már az udvar szája íze szerint történt. Az ekkor visszakerült Bánátot nem tagozták vissza a Magyar Királyság alá, hanem önálló birodalmi provinciaként (Temesi Bánság) igazgatták közvetlenül Bécsből egészen 1778-ig. A tartomány a korszellemnek megfelelően a központi gazdaságtervezés kísérleti telepe lett. A háború miatt megfogyatkozott lakosságot idegen telepesekkel egészítette ki a kamarilla, utakat épített, és manufaktúrákat alapított. Mária Terézia (1740-1780) uralkodása hozta el a Bánát "területfejlesztésének" legszínesebb szakaszát. A mélyen katolikus királynő hogy megtisztítsa Bécset a prostituáltaktól, homoszexuálisoktól és tolvajoktól, erkölcsrendőrséget (Keuschheitskommision) hozott létre, és a foglyaikat részben a Bánátba telepíttette.

Tegnap megint megnéztem, mert valahányszor belebotlok Matthew Mcconaughey zokogós mémjeibe, vagy Hans Zimmermann filmzenéjébe, ingerem lesz megnézni a filmet. Szeretem a film helyszíneit, a látványvilágát, és sokszor azt hiszem, hogy alapvetően a történetet is. És akkor megnézem újra, és egyre kevésbé bírom végignézni.

Tegnap a következő dolgok idegesítettek:

1. Mindenki idióta a filmben

2. Mindenki idióta a filmben

3. Mindenki idióta a filmben

Ott van például Brand professzor, aki tudja, hogy az egyenlete befejezéséhez meg kell jobban ismerni a fekete lyukat. Egy kutató ilyenkor nem azzal üt el több évtizedet, hogy látszatdolgokat csinál, hanem a kutatás fókuszát a fekete lyukakra állítja. Átküldenek a féregjáraton szondákat, aztán 13 űrhajóst is, de egyik küldetésnek sem a feladata a fekete lyuk belsejéből adatokat kijuttatni. Bár igazából tudjuk, hogy a fekete lyukból nem jut ki adat csak úgy simán, és az sem teljesen világos, hogy az egyenlet önmagában hogyan tudna segíteni az adott problémán.

A probléma eleve gomba, ami megtámadta a haszonnövényeket, meg a por, és elképzelhetetlen, hogy semmi erőfeszítést nem tesznek a helyzet mentésére. E szempontból a film még meg is téveszti a nézőt: bár a fő gond az, hogy a gomba sokkal jobban érzi magát a Földön, mint az ember, éhező emberek helyett a por elől menekülő embereket látunk.

A titkos föld alatti NASA-műhely a következetlenség csimborasszója. Egy sima raktárban vallatják Coopert, majd miután nem húztak ki belőle semmit, barátságos csevelyben felfedik neki, hogy a vallatószoba túloldalán régi barátja áll. És mielőtt még bármi érdemi információt megtudnának tőle, elhúzzák a tárgyalóterem falát, aminek a túloldalán rakétát hegesztenek, amihez még nincs pilótájuk. És bár Cooper abszolút szkeptikus és talán még őrültségnek is tartja az ötletet, a sasszemű fejvadász Brand professzor befűzi őt az űrutazásos projektbe.

Az első bolygó meglátogatása előtt az a minimum lenne, hogy legalább egy műholdat a pályára állítanak, és megfigyelik a felszínét. És ha már földet érnek, miért nem a robotot küldik ki a cuccért, miért kell a nyomorult űrhajósoknak szerencsétlenkedni a vízben? Iszonyatos költségek árán eljutnak egy idegen bolygóra, de a nyamvadt szemgolyójukat sem használják arra, hogy először megfigyeljék, hanem csak úgy puff, leparkolnak egy cunami elé.

A második bolygó meglátogatásakor dr. Mann egyszerűen közölhetné a problémát, és áthajózhatna az ismét négyszemélyessé bővülő legénység a harmadik bolygóra. A film egyik legidegesítőbb fordulata, hogy dr. Mann el akarja kötni az űrhajót, hogy hazajöjjön. Miért kéne titkolnia tovább a bolygója lakhatatlanságát, ha hamis adatokat csak azért küldött, hogy érte jöjjenek? MIért kell tovább kamuzni, nem egyszerűbb továbbmenni a harmadik bolygóra együtt, mint kinyírni mindenkit, és megpróbálni hazavezetni egyedül? A harmadik bolygón valahogy a fickó nem tudta magát úgy hibernálni, mint Matt Damon, és szemmel láthatóan csak azért ölték meg a forgatókönyvírók, hogy Cooper felcsíphesse dr. Brandet. 

A Földön Cooper fia nem engedi megvizsgáltatni a fiát és a feleségét. Miért? Nem is engedi őket kórházba. Miért? Murph nem kéredzkedik fel a szobájába megnézni a dolgokat, hanem előbb felgyújtja a saját bátyjának a kukoricását, miközben az egész emberiség az éhalál szélén áll a gomba miatt. Miért? Majd miután felfedezte a rezgő óramutatót, a sík ideg bátyja nyakába borul, aki ebből máris tudja, hogy ne búsuljon a kukorica miatt, mert az édesapja a hipertérből mozgatja a másodpercmutatót. Ezek után már nem meglepő, hogy több évtizedes kutatás után Murph egy krétatáblánál megoldja a gordiuszi csomót, és egy köteg nyomtatópapírt a rakétaszerelő csarnokba hajít "Heuréka!" felkiáltással, kétszer is. Először a papír felét veti a hegesztőpákák közé, aztán a másik felét.

Aztán följuttatják a bázist az űrbe, de igazából a féregjárattal már senki sem foglalkozik, és dr. Brand bolygójával, ami vélhetően az egyetlen élhető bolygó, na azzal meg végképp nem. Cooper csak úgy ellop suttyomban egy siklót, hogy elrepüljön ahhoz a bolygóhoz. A többiek tulajdonképpen kiegyeztek az űrállomással, és már az sem volt fontos, hogy azt az egyenletet hasznosítsák, hanem a 20. század technológiájára alapozva egy komolyabb űrállomással távolabb hajóztak a Naptól. Miért jobb egy űrállomás a Szaturnusz mellett, mint a Föld körül, ha úgysem akarnak már átmenni a féreglyukon? Vagy ha át akarnak menni, akkor miért olyan mellékes, hogy Cooper átment rajta kétszer is, sőt, információi vannak a lyukon túli bolygókról.

Ezek csak azok a kérdéseim, amik a film szituációira irányulnak, és nem a tudományos bakikra. Van még ezer dolog, például ott van a zene, ami zseniális önmagában, és egész jó a képekkel, de brutálisan rossz a történettel. Például miért a Mountain szól, amikor a cunami jön, és a szakállas űrhajós kívül reked és meghal? Az egy felemelő tétel, de a vásznon épp egy tragikus jelenet van. Több ilyen összehangolatlanság is van a filmben. Az eredeti hanggal ráadásul alig érteni sokszor a zene miatt a beszédet. 

Attól még a jó a film hangulata, ezért szoktam néha újranézni, hogy aztán úgy felhúzzam magam, mint most.

Miközben nem is ez az igazi kérdés. Segített szembenézni az eredménnyel, hogy a szavazókörömben az apám is bizottsági tag volt, és megerősítette, hogy valóban a fidesz annyit kapott itt is, mint máshol, szóval léphetek tovább a következő kérdésre: miért szavaztak ennyien a fideszre?

[update: https://444.hu/2018/04/10/van-olyan-szavazokor-ahol-csak-a-fidesz-listaja-kapott-ervenyes-szavazatot]

Ez pedig egy olyan kérdés, amivel már 2014-ben szembesültünk, csak Hódmezővásárhely kifordította a világképünket. Most ezt vissza kell gereblyéznünk: ha minden plakáton az írák, hogy zöld az ég, minden google hirdetés a neten azt állítja, hogy zöld az ég, a rádióban a hírek arról szólnak, hogy zöld az ég, ha alig van tévéadó, ami nem arról beszél, hogy zöld az ég, és a facebookon is a kritizáló posztok a zöldég-hívők posztjaival vegyülnek, melyik országban nem az jönne ki eredményként, hogy zöld az ég? Még inkább igaz lenne ez, ha zöld ég helyett a lapos földet sulykolnák, elvégre a kerek földet is csak könyvekből ismerjük, a műholdfelvételek hitele hajszállal nagyobb, mint a Csillagok háborúja bolygóié. Nincs közvetlen tapasztalatunk róla, csak megtanultuk, mint egy hittételt.

- Migránsok várnak bebocsátásra a Szerb határnál, egymillió észak-afrikai. Az ellenzék lebontaná a kerítést.

- Hanyatlik a Nyugat, az egy dekadens, hitehagyott társadalom, az erőszakos muszlimok leigázzák pillanatok alatt.

Az első mondat igazságát nehéz ellenőrizni a szegény embereknek, de megkockáztatom, hogy bárkinek, aki nem látott még határátkelőt. A második mondat igazságát pedig nehéz ellenőrizni annak, aki már a kilencvenes években is így gondolta, és a nyugati kozmopolitizmussal már eleve harcban állt. Úgy érzik, hogy Nyugat világnézeti vákuumban van.

Az egyszerűbb világképű embereken kívül doktori címet viselő fiatal poltártársaink is szavaztak a fideszre, leginkább azért, mert a "liberális dili" politikai felnőttéválásuk óta szúrja a szemüket. Ők ha nyugatra mennek turistaként sem látják, hogy a keresztény Európa az újkorral a történelemkönyvek lapjaira került, hanem úgy látják, hogy a keresztény Európát "módszeresen erodálják" Nyugaton. Templomokból lakást csinálnak például. Ilyet én is láttam Bristolban, ahol egy évet éltem. Csak azt nem látják, hogy ennek egy egészséges folyamat az oka: az államélet és a személyes belső út különválik. Keresztény emberként nem az a feladat, hogy tömegeket kereszteljünk meg, hanem hogy "legyetek szentek". Az egyén csiszolgassa magát, böjtöljön, fejlődjön, elmélkedjen és cselekedeteit kontrollálja. A külső és belső világ szétválasztása Magyarországon éppúgy zajlik, vallási fogalmakkal leírva a "világ egyre csak züllik", és egyre nehezebb dolga van a keresztény embernek a világban. Szerintem ezzel semmi baj nincs, mert ezt a középkorban is tudták: nem véletlenül van tele mindenféle démonfaragvánnyal az összes gótikus katedrális külseje (külső világ), és mennyei faragványokkal a belseje. Az egyén a földi élete során zarándokúton van, viszontagságok között. De azok számára, akik a külső világot akarják megváltoztatni (és hát ki ne akarna egy jobb világban élni?), könnyen érzik úgy, hogy törvényileg kell pl. a keresztény értékrendnek érvényt szerezni. A délibáb pedig az, hogy ettől jobb lesz a világ. Nem lesz jobb a világ.

Ha a konzervatív keresztény értelmiségi nyugaton nem csak turistáskodik, hanem megpróbál állást találni, csak akkor tárul fel előtte, hogy milyen jó, mikor egy társadalom integratív. És saját maga tapasztalja, hogy attól még, hogy pörköltet főz magának, és a kinti magyarok táncházaiba jár, nem változtatja meg ezzel a célország szokásait. Akkor érti meg, hogy az iszlám ugyanúgy nem tud változtatni azon, hogy a célországban érték legyen a tolerancia. Ahogy a tolerancia erodálódik, úgy sűrűsödik az idegengyűlölet, és úgy lökődik ki a nem toleráns idegen is. Nagyon érdekes például az Erdogan-párti törökök esete Németországban. Pont olyan, mint az Orbán-párti magyarok esete Ausztriában. Haszonélvezői annak, hogy Ausztriát még csak most kezdik szétcseszni a nemzethy-populisták, szóval most még jó hely: elvileg befogadó társadalom, pörgő gazdaság ami jó fizetéseket biztosít, egyelőre még nagyvonalú szociális juttatások, stb. Németül jellemzően nem tanulnak meg rendesen, mert eszük ágában sincs beintegrálódni ("büszke magyarok"), és nagyon örülnek a jobboldali fordulatnak Ausztriában is. Azzal nem számolnak, hogy a jobboldali osztrákok éppúgy gondolkodnak mint ők, azaz: a pokolba kívánják az idegeneket. Ironikus módon ezek a magyarok leszenek az elsők, akik kilökődnek Ausztriából, szemben azokkal a magyarokkal, akik hajlandóak bizonyos fokú integrálódásra. Ennyit a nyugat hanyatlásáról és eliszlámosodásáról.

Nem kell tehát csalás ahhoz, hogy a fidesznek tekintélyes 50% összejöjjön, mert sajnos sokan még ha látnak is világot (utaznak), akkor sem látnak rá arra, hogy mik húzódnak meg a társadalom mélyén, és nem veri ki a szemüket a fideszes állítás hazugsága, hogy "a nyugat dekadens és hanyatlik, és el fog iszlámosodni". Tehát oltári nagy probléma az emberek tapasztalatlansága, és ez jó eséllyel minden társadalomban így van, csak máshol ez a tapasztalatlanság nincs tűz alá véve ilyen fidesz-féle szemérmetlen hazugságsulykolás által.

Így lehet az, hogy Észak-Koreában például nem volt még forradalom: nincs tapasztalatuk ott sem arról, hogy szemben a propagandával, máshogy vannak a dolgok.

A csalás Magyarországon az volt, amit az EBESZ a jelentésében részletesen elmagyarázott. Meg a csalás az volt, hogy az ellenzéki pártok hogyan viszonyultak ehhez az esélytelen helyzethez. A kommentszekciókban még ősszel is azon ment a diskurzus, hogy legjobb lenne bojkottot hirdetni, aztán hadd szégyenkezzen a kormány egy alacsony részvétel mellett 90%-kal megnyert választással Európában. Mert Magyarország 2010 óta tisztességtelenül működik, és itt azóta minden választás szemfényvesztés.

Jó, mindenesetre bele kell törődnünk két dologba: az egyik, hogy Orbán haláláig ez már így marad, hacsak nem ír ő is egy pragmatica sanctiot, és halála után Orbán Ráhel viszi tovább a kormányzást. A másik dolog, hogy az 50% mögötti szavazótábor valódi, akik legalább olyan eltökéltek a maguk fantom-problémáik elleni harcban, mint mi a korrupció, nepotizmus, dilettantizmus és gyűlölet elleni harcunkban.

Az ellenzéki pártok programja az kell, hogy legyen, hogy kifelé és leginkább befelé megmutassa, hogy pártállami principátusban élünk. A külföldet jobb távol tartani, mert a külföld segítő keze leginkább öngól, lásd Szapolyai János 1528-ban vagy a szíriai ellenzék 2012-ben. De a jövő egyébként sem az, hogy a pártok helyettünk megcsinálnak dolgokat: idén már megérezhettük a jövő szelét, mikor mi, a tudatos választók napirenden tartattuk a koordináció témáját a pártjainknál. Nem volt egy sikertörténet, de egy-egy pillanatra érezhettük milyen az, mikor a szavazók diktálnak. Így aztán az ellenzéki szavazóknak is tenni kell, mert már a választások másnapján okádnom kellett a gondolattól, hogy mostantól végtelenítve kell hallgatnom Gulyás Gergely szájából kifolyó trágyát (amivel az aktív szavazók immár 50%-a egyetért). A többség nem mi vagyunk, de a többség minket is magával ránt az Orbán-rendszer csapdájába. A dolgunk pedig a következő.

Orbánéknak a hatalom csak azért kell, hogy megőrzihessék/gyarapíthassák amit összeharácsoltak, ahogy 2014-18 között semmi progresszívet nem tettek, úgy ezután még kevésbé akarnak. Ez az, amit nem fogunk hagyni. Rá kell kényszerítenünk őket, hogy dolgozzanak. Rá kell kényszerítenünk őket, hogy legyen folyamatos karbantartás az utakon, hogy a tanterem plafonjáról ne peregjen a vakolat, hogy a közvilágítás ne legyen balesetveszélyes, hogy a kutyaszar legyen eltakarítva, hogy a fák meg legyenek metszve, a kórház WC-je legyen kipucolva. Tárgyi dolgok. Eddig a szellemiségért aggódtunk, nehogy ilyen vagy olyan törvény legyen, és akkor elindult az értelmiségi hímzés-hámozás-lamentálás, mit akarjunk, meg sajtótájékoztatók arról, hogy mi a felháborító. Ennek legyen vége! Ezt az országot szarul működtetik, azért akartuk a fideszt leváltani.

Maradni akartak, úgyhogy most minden ellenzéki nézzen utána, hogy ami szarul működik, azt hol lehet bepanaszolni a kormányzatnál. És folyamatosan baszogatni kell őket mindenért, amit nem végeznek el, pedig a dolguk lenne. Dolgozzanak meg a pénzükért, amit ellopnak tőlünk!

Kedves közeli rokonom!

Felhívtad anyánkat, hogy van, meg hogy ízlett a lekvárja, majd keserűen feltört belőled, hogy nem németül kell tanulni, hanem törökül, mert itt már senki nem fog németül beszélni. Meg hogy már most is török zene megy a rádióban (Ausztria). "Ebből a gyerekből a próféta beszél" felelte nekem anyám magyarázatul arra a kérdésemre, hogy "Már miért beszélne majd mindenki törökül?"

Mikor én felsorolom a tényeket az elburjánzott korrupcióról, számba veszem az elpuskázott uniós pénzeket, a leépített jogállamot, a diszfunkcionális (köz)médiát, a túlkiabálással megoldott társadalmi problémákat, nem kapok mást reakciót, mint hogy még ha így is van ahogy mondom, Magyarországot romba akarják dönteni. Hogy nem látom, de a Fidesz azért kell, mert ő megvédi Magyarországot attól a tébolytól, ami Nyugat-Európában van.

Egy kormányváltás után a tűzhöz közel állók ugyanúgy lopnának, azzal a különbséggel, hogy Magyarországot is ellepnék a bevándorlók.

Ez legyen a te napod, mert szemmel láthatóan az engem foglalkoztató problémák téged csöppet sem zavarnak, hiába hangsúlyozom a történelmi párhuzamokat a Rákosi-rendszerrel, meg a minket elárasztó ruszki maffiával, szerinted ezek tizede anynira sem aggasztó dolgok, mint hogy bevándorlóországgá válunk. Tehát beszéljünk akkor arról, ami szerinted a legnagyobb gondja ma, 2018-ban Magyarországnak: a bevándorlásról!

Jól megértve a félelmeidet, arra kérlek téged, mondd el nekem, hogyan véd meg minket a Fidesz a bevándorlástól! Mert én azt látom, hogy mikor végre megkapta a magyarság a lehetőséget, hogy a határon inneniek és túliak egyaránt magyar állampolgárságot viselhessenek, Ukrajnában tömegével adtak ki magyar állampolgárságot hamisított anyakönyvi kivonatokra. Ami nekünk olyan fontos és jelentős, azt a Fidesz kormány lehunyt szemével használták fel mindenféle sötét alakok, hogy uniós állampolgárságot szerezzenek.

Szintén a Fidesz kormány adott pénzért letelepedési engedélyt kínaiaknak, araboknak, afrikaiaknak, letelepedési kötvény néven. 13 ezer bevándorló kapott letelepedési engedélyt ilyen módon. És míg a külkapcsolatainkat kurucos daccal erodáljuk az uniós menekültügyben, mondván, hogy nem vagyunk hajlandóak elfogadni a kvótát, addig valójában már túl is teljesítettük a kvótát, csak 2017-ben 1200 menekültet fogadtunk be. Szerinted ez mi?

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogyan is nézne ki Magyarország bevándorlóországként. Először is Magyarország nem tud gondoskodni a fiairól. 2010-ben azért választották meg a Fideszt, mert az országnak elege volt a korrupcióból, és abból, hogy tömegével hagyják el a fiatalok az országot. Ehhez képest pont ezeket a problémákat nem orvosolta a kormány, 8 év teljhatalom ellenére. Míg a kormányzati Magyar Időknek van pofája azt írni, hogy 300 ezer magyar él külföldön, a valóság ezzel szemben az, hogy több, mint félmillió. Ezt te könnyen megérted, hiszen te is ausztriai munkával tartod el a családod. És mennyire akarnak idejönni a menekültek? Semennyire.

Te ugyan csak ingázol Ausztriába, de sokan vagyunk, akik kint is lakunk, és megértjük, hogy egy bevándorló sosem lesz úgy, mint egy bennszülött. Mi ausztriai bevándorlók sosem fogunk örökölni Ausztriában, és egy életbe fog telni, mire az első ingatlanunkat megszerezzük, amire aztán hitelt kaphatnánk, hogy vállalkozhassunk. A nyelvet sosem fogjuk tudni úgy beszélni, mint az anyanyelvünket, ezért mindig csak a másodrangú munka jut majd nekünk, a kényelmes munka megmarad az osztrákoknak. Magyarországon is ugyanígy lenne: semmi sem fenyegetné a magyar ember örökségét és jólétét, de szögezzük le: nem is akarnak Magyarországra bevándorolni. Milyen jó lenne, ha már ott tartanánk, hogy ettől kelljen félnünk, nem a kiürüléstől!

Mikor tehát eljön április 8, és szavazni kell, gondold jól végig, tényleg megvéd-e téged a Fidesz attól, amit te a legnagyobb problémának tartasz!

Üdvözlettel,

a közeli rokonod